Menu

header ertekek taj

gt lilliom transzparens 

„A hegyei magasak is és sok van belőlük; itt is, ott is folyamatos rendben helyezkednek el, mintha csak mesterségesen jöttek volna létre. (...) A hegyeknek többnyire zordon a látványa: a lábaik kopaszok, majd a lejtőik erdőkkel és bozótokkal borítottak, meredek ormaik pedig kőszirteket és sziklafalakat tárnak elénk. Nem hiányoznak azonban az olyanok sem, amelyek megengedik a művelést: legelsősorban azok, amelyeknek a teteje sima és nyitott fennsíkot képez. Amiképpen ugyanis ezek dús fűnek és kaszálóréteknek örvendenek, éppen úgy lejtőik alsó részeit itt gabonatermő szántóföldekkel, másutt szőlővel művelik. (...) Amerre a hegyek meredélyei megszelídülnek, ott patakokkal és csermelyekkel öntözött völgyek terjeszkednek: ezek teli vannak falvakkal, mivel rendkívül alkalmatosak a letelepedésre."

(Bél Mátyás: Torna vármegye leírása, 1730-as évek, ford. Tóth Péter)

 szives sorminta 830 transzparens

Tengelyét a Bódva völgye adja, melyet Gömör felől a Sajó, Abaújtól a Hernád szab ki a földabroszon. A Bódva a Gömör—Tornai-karszton és a Szendrői-hegységen is keresztültolakszik. A karszt fennsíktáblái közül a Baradlát rejtő Szilicei-fennsík, aztán a belőle kiágazó Tornai-Alsó-hegy meghatározó a táj képében és a tőle délre emelkedő Szalonnai-karszt és a Tornai-dombság. A hegyek déli oldalát legelők és karsztbokor-erdők tarkítják, melyek nyár derekára mediterrán társaikhoz hasonlóan megfakulnak a perzselő napon. Ezzel szemben az északi oldalak és a patakok vadregényes völgyei általában nyáron is üdék maradnak. Növény- és állatviláguk számos, csak erre a vidékre jellemző, bennszülött fajjal rendelkezik.

 

header taj karszt

A Gömör–Tornai-karszt az Északnyugati-Kárpátok része. A régi tájnév napjainkra szinte feledésbe merült, mivel területét ma államhatár osztja ketté: északi fele, a Szlovák-karszt Szlovákia, míg déli része, az Aggteleki-karszt Magyarország része. A földtani, tájföldrajzi, kultúrtörténeti egység nyilvánvaló, ha csak a térképre pillantunk.
A Szilicei-fennsík déli peremén, az egykori Gömör, Torna és Borsod vármegyék határán, Égerszög és Te­resz­tenye központi résszel jelölhető ki a Galyaság. Tőle északra található az Aggteleki-hegység, ahol a karsztosodás legismertebb képződményei a barlangok, közülük is a 25 km összhosszúságú, változatos cseppkővilággal bíró Baradla–Domica-barlangrendszer, amely 1995 decemberétől a Gömör–Tornai-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség részét képezi. A felszín formakincsét pedig források, víznyelők, töbrök, töbörtavak, ördögszántásos sziklamezők színesítik. A nagyrészt erdők borította karsztot hűvös töbrök, meredek völgyek, déli meleg oldalak és a sziklás letöréseken, gerinceken gyepek tarkítják. Így az eltérő domborzati és klimatológiai viszonyok a terület egészén élőhelyi változatosságot és – élővilágát tekintve – fajgazdagságot eredményeznek.
A szalonnai völgyszoros után a Bódva átlagosan két kilométer széles északkelet–délnyugati irányban húzódó völgyben fut, melyet északról az Aggteleki-hegység, délen a Szalonnai-hegység keretez. Utóbbi kistáj tagja az Esztramos hegy, melyet főként a bányászat során föltárt barlangjai, ásványai, őslénymaradványai tettek ismertté. 
A Ménes-pataktól keletre, egészen a szlovákiai Vendégiig (Host’ovce) hosszan elnyúló, orsószerű vonulat az Alsó-hegy. A zömében sekélytengeri triász mészkövekből fölépülő fennsík átlagosan 300 méterrel magasodik a Bódva, illetve északi határa, a Torna-patak völgye fölé. A töbrökkel telehintett fennsík legjelentősebb képződményei a zsombolyok, azaz függőleges (akna-)barlangok, közülük is legmélyebb a 236 m mély Vecsembükki-zsomboly.
A Rudabánya–Szalonnai-hegység folytatásaként, a kőzetfölépítését tekintve vele rokonítható Tornai-dombság határolja délről – Tornaszentandrás és Hidvégardó között – a Bódva völgyét. A Bódva-völgytől keletre, túl a Szalonnai-karszton és a Tornai-dombságon, a Cserehát lankái emelkednek. E tájon a mélyben nyugvó, a földtörténeti óidőből származó kőzetek fölé helyenként több száz méter vastag fiatalabb tengeri rétegsor települ. A hazánk legidősebb kőzetei között számon tartott tengeri eredetű, a későbbiekben átalakult rétegsorok a Szendrő–Rakacai-rögvidéken jutnak felszínre, ebbe vájta a Bódva Szendrőlád és Büdöskútpuszta között meredek lejtőkkel határolt szűk völgyét.


  

header taj tanosveny

 A természet felfedezését az országos túrajelzések mellett számos helyi felszíni tematikus túra, tanösvény segíti. Mindegyikük az általános látnivalókon kívül kínál olyan többlettudást, ami miatt érdemes programként tervezni velük.
A karsztvidék földtani és felszínalaktani jellegzetességeit a két Aggtelek és Jósvafő „köré” kigondolt túra sorakoztatja: a Baradla Tanösvény és a Tohonya–Kuriszlán Tanösvény. Utóbbi mentén látható hazánk egyetlen állami tulajdonú hucul ménese. Mindezek mellett a változatos karsztos formakincs (források, ördögszántásos sziklamezők – karrok, kúpkarszt-maradványok, víznyelők, töbrök, töbörtavak, barlangok) és a karsztvidék élővilága is bemutatásra kerül. A karszton élő és azt „formáló” ember tevékenységét is közelebbről szemügyre vehetjük: megismerkedhetünk a hagyományos tájhasználati módokkal és azok nyomaival: az állattartással, szántóföldi műveléssel, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, erdőgazdálkodással és szénégetéssel. A jósvafői Fürkész-ösvény főként gyermekeknek jelent játékosan élményt természettudományos ismeretek szerzésével. A Zöld Határ Tanösvény a Baradla két bejáratának, az aggteleki sziklafal tövében nyíló barlangszájnak a szlovákiai Domicával történő felszíni összekötését kínálja, az európai Natura Trail ajánlásait követve.
A Szin–Szelcepuszta határában kijelölt Borz Tanösvény a természeti értékek bemutatása mellett a területen folyó erdő- és vadgazdálkodással, jellegzetes erdőtípusokkal, az erdők gazdag élővilágával kapcsolatos ismeretekkel gyarapítja a látogatót.
Aki a Szádvár Tanösvény túraútvonalát választja Szögliget határában, az a hegyet koronázó Szádvár kultúrtörténeti és a környező táj természeti örökségét kapja emlékezetes útravalóul.
A szomszédos Bódvaszilas tematikus túrája az Alsó-hegyi Zsombolyos Tanösvény, amely a Tornai-Alsó-hegy legismertebb karsztos képződményei, a függőleges mély aknabarlangok (zsombolyok) bemutatását választotta céljául.
A Perkupa határában, a Bódva völgyszurdokának közelében kijelölt időszakos Bódva-völgyi Tanösvény a Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi tábor ideje alatt (szeptember 1. és október 26. között) látogatható.
A Barátságban a tájjal” Tornakápolnai Tanösvény Szinpetrit és Tornakápolnát, az apró galyasági települést köti össze. Útközben a táj formakincsével, a hagyományos tájhasználattal ismerkedhetünk meg, majd a település kultúrtörténeti látnivalóival.
A gömörszőlősi Határjárás Tanösvény a hagyományos gazdálkodás és a biológiai sokféleség összekapcsoltságának bemutatását tűzte ki céljául. A kaszálókon keresztül, felhagyott gyepeken, fás legelőn juthatnak el látogatói a hajdan jó bort termő szőlőhegyre.


 

Go to top