Menu

header ertekek ember

gt lilliom transzparens 

"Juhászlegény, szegény juhászlegény,
Tele pénzzel ez a kövér erszény.
Megveszem a szegénységet tőled,
Ráadásul add a szeretődet!

Ha az a pénz volna csak foglaló,
Ezerannyi még a borravaló,
A világot adnák ráadásnak,
A szeretőm mégsem adnám másnak!"

(Gömöri pásztordal, Magyar Zoltán gyűjtéséből, 2009)

 szives sorminta 830 transzparens

Kézműves hagyományok Gömör–Tornában
gömöri csomóshímzés, tojásfestés, vakolatdíszek, fafaragás

A Gömör–Tornai-karszt déli felén található települések díszítőművészetének kutatását a II. világháború előtt mindössze néhány szórványgyűjtés jellemzi. Ilyen Nagy Dezső és Futó Zoltán dél-tornai sírjelgyűjtése 1935 tájáról, vagy néhány hímes¬tojás a 19. század végéről a Néprajzi Múzeumban, továbbá Gunda Béla galyasági anyaga az 1930-as évekből.
A történeti Gömör néprajzi kutatása az 1960-as években indult meg újra, majd a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén Ujváry Zoltán professzor tette szervezetté a gyűjtéseket. Az 1985-ben indított Gömör Néprajza sorozat kötetei közül több foglalkozik a tárgyalkotó népművészettel, illetve más kötetekben is található népművészettel kapcsolatos adat. E tárgykörben Dobosy László (szedettes szőttesek, festőasztalosság, famunkák), Faggyas István (sírjelek), Makoldiné Papp Gizella (hímestojások) munkái különösen jelentősek. Napjainkban jelenik meg önálló kötet a vert csipkékkel díszített gömöri halotti lepedőkről (Makoldi Sándorné, 2003) és a gömöri csomóshímzésről (Eperjesi Lászlóné Paranai Mónika, 2005).
A volt Torna megyei települések népművészetének kutatása már korántsem ennyire jól feldolgozott, a gyűjtött anyagok között elvétve találunk publikációt, jellemzően kéziratok. Elsősorban ezek is népi építészeti gyűjtések, elsőnek Vargha László perkupai, jósvafői és más környékbéli gyűjtései említendők. (Javarészt manuálék, adatolt gazdag fotóanyaggal, hiszen az építészeti gyűjtések legfontosabb eszköze a fényképezőgép.) Az 1970-es évek derekán a BME Építészettörténeti Tanszékének tanárai és hallgatói (Vas Tibor és társai) végeztek építészeti felméréseket a dél-tornai területen. Majd 1993 és 1995 között három nyári építészeti tábor hozott új felméréseket Jósvafő népi épületeiről, illetve az 1984-es építészeti diáktábor szintén a dél-tornai részről.
Az 1970-es évek dereka táján Kunt Ernő végzett új szemléletű kutatásokat az „Aggteleki-karszt" falvainak temetőiben, ehhez kapcsolódóan sírjel-típusokat különített el, számos felmérés, fotó született e tárgyban. Az 1980-as évek végén, 1990-es éveke elején gyűjtötte fel Varbóc református temetőjének teljes fejfaanyagát Horváth Imre. Szőlősardó régi fejfás temetőjének közelmúltban elkészült rekonstrukcióját is az tette lehetővé, hogy a korabeli adatok elégségesek voltak egy hiteles helyreállításhoz.

Go to top